Az allergiás megbetegedések száma rohamosan növekszik hazánkban is, emiatt a témára érdemes újra és újra visszatérni.

A betegség szaporodásának oka a civilizációs életmódban keresendő, akár a helytelen táplálkozást, akár a mesterséges anyagokkal való érintkezés mennyiségének fokozódását tekintjük. A tavalyelőtti szezonban az allergia kapcsán főként az étrend és a terápiás lehetőségek széles palettája került bemutatásra. A mostani részben egy „gyanúlista” szerepel, amely olyan tüneteket tartalmaz, ahol allergia állhat a háttérben; és részletesen szó esik egy speciális módszerről, a Müller-féle vitamin terápiáról is.

Tünetek, melyek hátterében allergia állhat

Az allergiás tünetek és az allergiás eredetű betegségek számosak, és gyakran nem fedezik fel, hogy ez áll a háttérben. Ide tartoznak

  • a bőrbetegségek: bőrgyulladás, viszketés, bőrpír, csalánkiütés stb.,
  • a különféle fülbetegségek: a külső hallójárat gyulladása, a középfülgyulladás, a fülkürthurut, a fülzúgás és a nagyothallás, valamint a szédülés és az egyensúlyzavar,
  • a légutak betegségei: például a szénanátha, a különböző melléküreg-gyulladások, a krónikus mandulagyulladás (leggyakrabban a tejallergia miatt), a garatnyálkahártya gyulladása, az állandó rekedtség, a krákogás, a hangszálgyulladás, a gyerekeknél a kruppos vagy pszeudokruppos tünetek, valamint az asztmatikus betegségek,
  • az emésztési zavarok: például a krónikus gyomorhurut, a bélhurut, a különféle nyelési nehézségek, a rendszeres hányás vagy hányinger, a hasmenés, a vastagbél-, az epehólyag-, vagy a hasnyálmirigy-gyulladás,
  • a gyermekkori hiperaktivitás, ami nagyon gyakran valamilyen élelmiszerallergiának a következménye (pl. tehéntej-allergia vagy cukorérzékenység),
  • a fejfájás, a migrén, sőt az epilepszia stb.

Az allergiák többségének hátterében élelmiszerallergia (úgynevezett bázisallergia) húzódik meg – a kutyaszőr-, macskaszőr-, virágpor- és házipor-allergiák adott esetben csak felszíni okok. Ha sikerül a bázisallergiát megtalálni és megszüntetni, azzal az összes többi allergiás reakció is megszűnik.

Élelmiszerallergia esetén javasolt:

  1. az állati eredetű ételek kerülése;
  2. alacsony fehérjetartalmú ételek fogyasztása;
  3. allergén anyagok kerülése;
  4. rotációs étrend – ugyanazt az élelmiszert csak 2-3 naponta érdemes újból fogyasztani;
  5. a fehér cukor mellőzése;
  6. a helyes ételkombinációkra való odafigyelés;
  7. megfelelő mennyiségű vitamin- és nyomelembevitel.

 

Müller-féle vitaminterápia

Létezik egy vitaminterápia, ami kifejezetten allergiás betegeknek szól. Ez a terápia csak akkor hatásos, ha a vitaminok természetes formában jutnak be a szervezetbe – természetes élelmiszerekből, esetleg teljesen tiszta tápanyagkivonatokból készült vitaminkészítmények formájában. A vitaminterápia mellett alkohol és szintetikus vitaminok fogyasztása tilos, de az eredményt csökkenti a különféle gyógyszerek szedése is. Ez a vitaminterápia nem javasolt terhes nőknek, szoptatós anyáknak, illetve komolyabb máj- és vesebetegségben szenvedőknek.

A terápia idején öt fő vitamint kell rendszeresen a szervezetbe juttatni: C-vitamint (citrusfélék, csipkebogyó, paprika, paradicsom), E-vitamint (hidegen sajtolt növényi olajok, brokkoli, kelbimbó), Q10-et (szója, búzacsíra, rizskorpa, spenót, brokkoli), D-vitamint (zabpehely, búzacsíra, sörélesztő) és karotint (sárgarépa, homoktövislé, aszalt sárgabarack). (Az adagolás egyénre szabott.)

Végezetül összefoglalásként felsorolnám a három legfontosabb teendőt allergia esetén:

  1. belső tisztítás (helyes étrend, a bélrendszer és a bélflóra rendbehozatala, böjt – ezekről részletesebben egyéb kiadványokban olvashatunk);
  2. külső tisztítás (testidegen anyagok kerülése, természetes kozmetikumok – például növényi szappan – használata, minél természetesebb alapanyagú ruházat viselése);
  3. a lelki-szellemi okok tisztázása (az allergiák fő lelki oka az, hogy az ember tudatosan vagy tudattalanul elutasítja életének egyik vagy másik területét, amire általában az allergia jellegéből következtetni lehet).

Váradi Tibor