Alvás és álmatlanság 1. rész

 Az emberi szervezet szilárd táplálék nélkül akár több hétig is kibírja, alvás nélkül azonban csak pár napig.

 Mennyi az optimális alvásidő?

Egyénenként különböző, és ugyan az alvás igény változhat is, azért nagyjából meg lehet határozni. A csecsemőknél akár napi tizennyolc óra alvás szükséges, a tíz év alatti gyerekeknél leggyakoribb a tíz-tizenkét óra alvásidő, míg a tizenéveseknél kilenc-tíz óra lenne az ideális, de általában csak hat-hét órát alszanak. A felnőttek körülbelül hét- kilenc óra alvást igényelnek, de a többségük általában hét órát tölt alvással, vagy még kevesebbet. Ha hosszú távon kevesebbet alszik az ember, mint ami az ő életkorának, alkatának megfelel, akkor az immunrendszer gyengül, könnyebben megbetegszik. Az időseknél körülbelül nyolc óra körül van az ideális alvásidő.

 

Hét olyan paraméter van, ami alapján az ember el tudja dönteni, hogy elegendő időt alszik-e. Dr. John Barbato orvos állította össze ezt a listát, aki alvászavarral küszködő emberekkel foglalkozott.

1. Gyakran éri kisebb-nagyobb baleset, megvágja az ujját, elesik a lépcsőn.

2. Sokszor lesz ideges és ingerlékeny.

3. Gyengül a memóriája.

4. Nehezen hoz döntéseket.

5. Reggel fáradtan ébred.

6. Csökken a teljesítménye.

7. Hétvégén jóval többet alszik, mint hétköznap.

Ha ebből a hét tünetből legalább négy – öt valakinél megvan, akkor majdnem biztos, hogy kevesebbet alszik, mint amennyire a szervezetének szüksége van, tehát az immunrendszere gyengébben működik, jobban ki van téve a betegségeknek.


Az alvásciklusnak két fő részét különböztethetjük meg, az egyik az úgynevezett ortodox, a másik a paradox alvásciklus. Az ortodox alvásciklus a teljes alvási időnek körülbelül a 80%-át teszi ki. Az ortodox alvásciklus alatt gyors szemmozgás nem lép föl. A paradox szakaszban – ez körülbelül a teljes alvási időnek a 20%-a, – megfigyelhető a gyors szemmozgás.

Az ortodox alvás szakasz alrészekre oszlik.

1. Szendergés: a lefekvés után következik be, és általában csak pár percig tart, a teljes éjszakai alvásnak maximum az 5%-a. Ennek a szakasznak feltöltő, regeneráló hatása nincsen. Ilyenkor még könnyen felébred az illető, és a környezeti ingereknek tudatában van.

2. Felületes alvás: ez sem tart hosszú ideig, körülbelül pár percig. Nincs feltöltő és regeneráló hatása és ebben a szakaszban lépnek föl az úgynevezett izomrángások.

3. Közép mély alvás a teljes éjszakának körülbelül a 15-20%-át is kiteheti és körülbelül tíz-húsz percig tart. Ebben a szakaszban a látás még akkor is megszűnik, ha a szemek nyitva vannak. Az ember a környezetét már nem érzékeli.

4. Mély alvás, vagy delta alvás: a teljes éjszakai alvásnak ez az 50%-át teszi ki, és feltöltő és regeneráló hatása van. Ebben a fázisban fehérjék képződnek a szervezetben, az immunrendszer is aktivizálja magát, s a vérkeringés az agy felé irányul. Ebből a szakaszból nehéz az embert felébreszteni, és idős korra általában lerövidül. Ha ezt a szakaszt valakitől megvonják, vagy ebbe a szakaszba megzavarják az alvását, akkor másnap az ember fáradt, levert.

A paradox alvásciklus felnőtteknél teljes éjszakai alvásnak körülbelül a 25%-a. Ebben a szakaszban álmodunk. REM fázisnak is szokták hívni, mert itt lép fel a gyors szemmozgás. Az első REM-fázis, ami az éjszaka folyamán fellép, általában az elalvás után körülbelül kilencven-száz perccel jelentkezik, és körülbelül öt-tíz percig szokott tartani. Bizonyos gyógyszerek, alkohol vagy egyes kábítószerek hatására a REM-fázis lerövidülhet, vagy akár el is tűnhet. Tartós REM-fázis hiánya esetén szintén szorongás, levertség, depresszió, érzelmi zavarok alakulnak ki. Azért paradox szakasz, mert azt gondolnánk az agyhullámok alapján, hogy itt ébreszthető az ember a leginkább. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ilyenkor vagyunk a legnehezebben felébreszthetőek.

Alvászavarok
1. Ez egyszerűen a rossz alvási szokásokra vezethető vissza. Mindenkinek van egy szokásrendszere, amit alvás előtt végig visz, és ha ebbe valami hiba csúszik, akkor nem tud rendesen elaludni. Általában itt a pszichoterápiás kezelés arra irányul, hogy egyfajta normális szokásrendszert alakítsanak alvás előtt, amit a beteg minden nap ugyanakkor végigcsinál.

2. A gyógyszerfüggő alvászavar gyógyszerhozzászokás esetén alakul ki. Ezt nehéz gyógyítani, mert  tulajdonképpen itt vagy gyógyszert kell váltani, vagy le kell szoktatni az illetőt a gyógyszerről.

3. A koffein okozta alvászavar, akkor alakul ki, ha  fekete kávéval, vagy bármely más magas koffeintartalmú étellel, itallal nagymennyiségű koffein kerül a szervezetbe. Napközben szorongások, félelmek, léphetnek föl. A megoldás: kerülni kell a koffeintartalmú ételeket, italokat.

4. Az alkohol depedens alvászavar. Az éjszaka második felében lépnek föl elsősorban a gyakori ébredések. A megoldás: az alkoholt kerülni kell.

5. Az átmeneti álmatlanság csak pár napig tart, s valamilyen a jelenben fellépő stresszre, traumára vezethető vissza.

6. A rövidtávú álmatlanság már hetekig is eltarthat. Tünetei hasonlóak az előzőhöz: lerövidül az alvás, megnehezedik az elalvás.

7. A tartós álmatlanság, ami akár évekig is elhúzódhat. Nagyon gyakran pszichoszomatikus tünetek alakulnak ki a hatására. Tünetei hasonlóak az előzőekben felsoroltakhoz.

8. A tanult álmatlanság. Ha valamelyik szülő álmatlanságban szenved, a gyermek képes ezt a viselkedési mintát utánozni, s ezzel úgymond „megtanulhatja” tőlük az álmatlanságot.

9. Obstruktív alvási légszomj szindróma, vagyis légzési elégtelenség eredetű álmatlanság. Körülbelül húszszor-harmincszor is felébredhet a beteg arra, hogy nem kap levegőt, hogy akár tíz-tizenöt másodpercre is kihagy a légzése. Ez a tünet reggeli fáradtsággal is társul Éjszaka izzadás, fulladás, félelmek léphetnek föl és nagyon felületes az alvás. Többféle oka is lehet a légszomjnak: elhízás, alkohol, nyugtató, mandulagyulladás. Az betegnek, amíg nem múlnak el teljesen a panaszai, javasolt lehetőleg az oldalán feküdni.

10. A horkolás is sok esetben zavarja az alvást. Ilyenkor általában a delta szakaszban és a REM-fázis alatt a tüdő a levegőért küzd, miközben a lágy szájpadnak beremeg, ami egy tipikus hangot eredményez. Segíthet, hogyha a hálószoba páratartalmát növeljük. A rendszeres alkoholfogyasztás vagy dohányzás növeli a horkolás kockázatát. Jobb, ha az illető az oldalán fekszik, és ha a fej magasabban van, mint a test többi része. Gerinc szempontjából ez nem túl előnyös, de ha elmúlik a horkolás, akkor ismét lehet egyenesen feküdni. Sokszor a horkolás hátterében valamilyen allergia áll.

11. A narkolepszia nappal fellépő és szinte leküzdhetetlen, ellenállhatatlan alvásrohamokkal jár. Gyakran izomgyengeség vagy bénulás kísérheti ezt az állapotot. A nappali alvások miatt, este alvászavarok léphetnek föl, összezavarodik az alvás-ébrenlét ciklus. Előbb-utóbb depressziós állapot alakulhat ki. Legtöbb ilyen esetben valamilyen pszichés kezelésre, pszichoterápiára, depresszió elleni kezelésre van szükség.

12. A nyugtalan láb szindróma esetén az alvás második szakaszában fellépő izomrángások odáig fokozódhatnak, hogy ettől felébred az illető. Jellegzetes tünet, hogy reggelre az ágy teljesen összekuszálódik, és napközben a beteg fáradékony. Ilyenkor lefekvés előtt érdemes venni meleg lábfürdőt, és valamilyen relaxációs módszerrel a lábizmokat ellazítani. Szükség van vas, kalcium és E-vitamin bevitelére.

13. Az elme- és pszichés zavarokhoz (szorongás, pánikbetegség, depresszió, különböző hangulatzavarok) köthető álmatlanság esetén természetesen pszichoterápiával, nyugtató módszerekkel, relaxációval kell kezelni a betegséget.

14. Szervi eredetű álmatlanságot okozhatja gyomorsavtúltengés, asztma, krónikus hörghurut, klimax, krónikus máj- és veseelégtelenség, Parkinson-kór, bizonyos szívbetegségek, pajzsmirigytúltengés, alacsony vércukor szint és daganatos betegségek.

15. Az egyéb kategória, ide tartozik például a jetleg, az időeltolódás okozta álmatlanság, ha valaki több műszakban dolgozik, vagy ha alvajáró. Rendszeres rémálmok és a fogcsikorgatás is okozhatnak alvászavart. Ez utóbbinál a fog, a fogzománc teljesen elkophat. Reggelre az állkapocsizmoknál fájdalom léphet föl. Kineziológiai oldással vagy bármilyen más relaxációs módszerrel lehet oldani azt a stresszt, ami előidézi.

A következő részben az alvászavarokat kezelő természetes módszerekről lesz szó.

Váradi Tibor

 

 

2017-04-11T18:38:44+00:00
Részletes program
Nyerd meg a belépőjegyed!
 

 
Online jegyvásárlás
Online jegyvásárlás
Váltsd meg a jegyed könnyedén! – Online jegyvásárlás

Értesülj időben a Napfényes Fesztivál előadásairól, programjairól és nyereményjátékairól,
iratkozz fel az e-mailes értesítőnkre!

Értesítést kérek!

Az „Értesítést kérek!” gombra kattintással hozzájárulsz, hogy a megadott elérhetőségeidre a Napfényes Élet Alapítvány tanfolyamait, termékeit és szolgáltatásait népszerűsítő hírleveleket küldjön, illetve hogy a megadott adataidat e célból kezelje. Kijelented, hogy jelen hozzájárulásod visszavonásával és a megadott adataid kezelésével kapcsolatban az Adatkezelési tájékoztatóban írtakat elolvastad és tudomásul vetted.

A Napfényes Fesztivál együttműködő partnerei:

A Napfényes Fesztivál támogatói
Napfényes Fesztivál Menü